Egy nehezen induló reggelt követően a gyomor a Momotaro csirkés ramenjétől kezdett alakulni és úgy délután négy tájt mindenki megnyugodhatott, hogy túléltem a péntek esti szezonindító Unicum party-t.

 

Ez után a szombat estére tervezett teraszgrill során sokkal visszafogottabb terveink voltak. Némi proseccoval és Hungaria Grand Cuvével terveztük visszaidézni a nyáresték 'smiling bubbles' feelingjét, de az aperol spricchez már határozottan hideg volt, ugyhogy maradtak a natur és brut italok, hogy felkészülhessünk a gömbgrillben sercegő hamburgerekre.

 

Aztán egy hirtelen gondolattól vezérelve maradva a határozottan olasz vonalon (a hamburger is olasz ihletésű volt, hiszen parmezán és rozmaring tették a Gál József által gondosan válogatott darált húst teljessé), pukkant egy üveg Amarone.

 

A Zenato által magasra emelt Amarone mércén ugyan átcsúszott, de stílusában kicsit háziasabb, kevéssé finomhangolt, olyan igazi olasz hektikusságot mutató Amarone ez.

 

A közép rubin színű bor, intenzív illata már kitörtéskor sokat sejtett. Gyümölcsök minden mennyiségben, minden féle érett és vörös és kék gyümölcsök, szeder és mézes meggy. Csillandozza az orrot ahogy egymás után rétegről rétegre jönnek elő a vörösszínű gyömölcskosár illatai. Kortyolva a teste az amaronékhoz mérten ugyan vékonyka, de ízében is szépen hozza a gyümölcsök kavalkádját. Pici fűszer, de inkább a koncentráltsága ami tetszik. A savai bársonyosak és a közepes tanninnal ami tényleg símogat és egyáltalán nem húz nagyon szépen társulnak.

 

Egészen jó kis Amarone és ha hozzátesszük, hogy ez az üveg bizony 16 EUR-ért került hozzánk a Wein & Co. nyári akciójából, hát akkor pedig határozottan jó vásárt csináltunk.